Rájöttek a szorongás titokzatos működésére
Szerző: Meixner Zoltán
Ha nő a stressz vagy feszengünk, megpróbálunk olyan lépéseket tenni, amelyek megszüntetik a kellemetlenséget, és hatásukra jobban érezzük magunkat. Van, aki rágyújt, van, aki iszik egy felest és akad, aki elmegy futni vagy zenét hallgat. Némelyek számára pedig a megoldást a kannabisz adja, egész pontosan annak CBD nevű hatóanyaga, amely a szorongás kezelésének új újtjait alapozhatja meg.
Már 2009-ben készült olyan tanulmány a fiatal felnőttek körében, amelyből kiderült, hogy a fű szívásának egyik elsődleges oka a szorongás oldása volt. Ma már tudjuk, hogy (még ha ezt az anyagot konkrétan a marihuánafogyasztók nem is ismerték) a szervezetüket kannabidiolhoz (CBD) akarták juttatni. Ez a vegyület egy 1940-ben felfedezett fitokannabinoid, a kannabisz növényben azonosított 113 kannabinoid egyike, amely a növény kivonatának akár 40 százalékát is adhatja - írja az Inverse tudományos portál. Annak ellenére, hogy ez az anyag igen népszerű feszültségoldó, a tudósok nem tudják, hogy a marihuána vegyületei hogyan enyhítik a szorongást. Nemrégiben azonban felfedeztek egy molekulát, amely kulcsot adhat az agy szorongást létrehozó "szupersztádájának" működéséhez.
A Neuron című folyóiratban közölt tanulmányban a kutatók egy 2-AG nevű hatalmas molekulát írtak le, amely úgy tűnik, hogy megzavarja a szorongással összefüggő neurokémiai anyagok előállítását és átvitelét ezen az idegi pályán, és hatékonyan megállítja a szorongásos rohamokat. Arra is rájöttek, hogy a kannabisz ugyanígy működik. Egerekben végzett kísérletekkel kimutatták, hogy a 2-AG és a kannabisz is ugyanazokat a szorongást moduláló agyi receptorokat befolyásolják az endokannabinoid rendszerben.
A kannabinoidok a kémiai vegyületeknek azt az osztályát alkotják, amelyek a szervezet kannabinoid receptoraira hatnak olyan sejteknél, amelyek elnyomják a neurotranszmitter felszabadulását az agyban, illetve amelyek nagy számban megtalálhatók a test más sejtjein, például az immunsejteken. E receptorfehérjék közé tartoznak (az emberek és az állatok szervezetében természetesen termelődő) endokannabinoidok, a fitokannabinoidok (amelyeket a kannabisz és néhány más növény termel), valamint a szintetikus (kémiai módszerekkel előállított) kannabinoidok Részletek!
A szupersztráda az agy két fontos részét köti össze: az amigdalát, az agy érzelmi processzorát és a prefrontális kérget, az agy döntéshozó központját. Ha a szervezet stressznek vannak kitéve, a két agyi terület összekapcsolódik, és olyan rendkívüli neurokemikáliákat hoz létre, amelyek hatására az izgalmi szint rakétasebességgel megnő. Ha pedig az izgalmi állapot krónikussá válik, az elvezethet a szorongás kialakulásához.
"Az amigdala és a frontális kéreg közötti áramkör erősebb bizonyos szorongásos rendellenességekben szenvedő embereknél. Amikor az emberek vagy állatok ki vannak téve a stressznek és egyre idegesebbé válnak, ez a két agyi terület összekapaszkodik egymással, és a tevékenységük együtt erősödik" - jelentette ki Sachin Patel, a tanulmány társszerzője, a Vanderbilt Egyetem orvosi központjának kutatója.
A szorongásmolekula meghatározása
A 2-AG funkciójának az agyban történő kimutatására Patel és csapata 24 órán át akut stressznek tette ki az egereket, majd egy labirintusba helyezték őket. A csapat a kísérlet során mérte az állatok szorongását és elemezte, hogy az agyuk egyes területei hogyan reagáltak. A 2-AG rendszerint tompítja a kommunikációt az amigdala és a frontális kéreg között, segítve az izgalom, idegesség szabályozását. Ha azonban az egereket stressznek tették ki, az megszakította ezt a pozitív hatást. Ilyenkor az amigdala és a prefrontalis kéreg közötti szorongási út megerősödött, és magasabb szintű szorongást tapasztaltak meg. Ez arra utal, hogy a stressz vagy a trauma lebontja a 2-AG-t és az endokannabinoid rendszert, ami fokozottan ideges, szorongásos viselkedést eredményez.
Ezek a felfedezések új, a 2-AG-t és az endokannabinoid rendszert célzó kezelésekhez vezethetnek, amelyekkel elkerülhetővé válnak a krónikus orvosimarihuána-használat negatív mellékhatásai. "Ha az ilyen típusú gyógyszerek hatékonynak bizonyulnak, akkor felhasználhatók lehetnek az agy 2-AG szintjének folyamatos emelésére. Ez reményt ad, hogy a betegek megtapasztalják az orvosi kannabisz előnyös hatását a szorongás és a stressz enyhítésére bizonyos mellékhatások nélkül" - mondta Patel az Inverse-nek.
Új kezelés a szorongás ellen
A kutató szerint az endokannabinoid rendszer összeomlása magyarázhatja, hogy egyes embereknél miért alakulnak ki súlyos stresszes rendellenességek. Egy olyan gyógyszeres kezelés, amely megakadályozza a 2-AG szint eltűnését - és ezzel megőrzi az endokannabinoid rendszer működését - megakadályozhatja a stresszt, és a nyomában érkező szorongás megjelenését.
Bár számos országban nem csak orvosi, hanem rekreációs célokra is legalizálták már a marihuánát, Magyarországon a növényt még mindig démonizálják, holott a kannabisz egyes kivonatai bizonyítottan gyógyhatásúak. A marihuána orvosi felhasználása során magát a szárított növényt, vagy a belőle készült többféle kiszerelésben kapható gyógyszert használják a betegségek kezelésére. Az orvosi marihuána alapvetően ugyanaz a növény, mint amit a rekreációs célokra is termesztenek, azzal a különbséggel, hogy az előbbit kifejezetten gyógyászati célokra használják. Részletek!
Mivel a vizsgálatot egereken végezték, így még nem világos, hogy a 2-AG hogyan hat az ember endokannabinoid rendszerére. Az eredményeket humán kísérletekben is igazolni kell, mielőtt bármilyen 2-AG terápiát ki lehetne fejleszteni. "Még mindig nem tudjuk, hogy a 2-AG szintjének növelése hogyan befolyásolja a stressz okozta rendellenességekkel, például a poszttraumás stresszel küzdő embereket, és hogy a 2-AG jelátvitel veszélybe kerül-e a PTSD-ben vagy más szorongásos betegségben szenvedő betegekben" - figyelmeztetett Patel, azt is hozzátéve, hogy ezeket a tanulmányokat reményei szerint a következő három-négy évben elvégzik. Addig is sokan folytathatják az orvosi marihuána használatát a stressz, a félelem és a szorongás kezelésére, de vegyes eredményekkel.
/Forrás: HáziPatika.com 2020. január/